... legalábbis, ha az ember hajóval olyan csodás helyekre juthat el, mint mi Regensburgból. Említettem legutóbb a világ legrégibb kolostori sörfőzdéjét, ami Weltenburgban van, ahol a híres VII. században alapított kolostor is található. Nem csak a sörért érte meg oda elhajózni, hanem a gyönyörű látványért is, ami útközben fogadott minket a Donaudurchbruchnál, azaz a Duna-áttörésnél. Igaz, a hazautunk elég kalandosan alakult, mert hiába volt oda-vissza jegyünk, az alacsony vízállás miatt beszüntették a hajóközlekedést és fogalmunk sem volt, hogy hogy jutunk haza. Végül aztán a hajótársaság nagyon korrektül viselkedett és küldtek értünk egy minibuszt, ami elvitt minket a hajóállomás végéig, így szerencsére minden jól végződött.

Ma megint hajóztunk egyet, egészen a Walhalláig. Aztán fel is másztunk rá. Jó sokat kellett lépcsőzni, viszont utána csodás látvány tárult elénk. A Walhallát az 1840-es években alapította I. Lajos bajor király. A neve a germán mitológiából származik: az elesett hősök csarnokát nevezték így. Az épület mintaképe pedig az athéni Parthenon volt, mert Lajos rajongott a görög kultúráért. Máig a német kultúra nagyjainak emlékcsarnokaként funkcionál.

Tegnap sajnos nem volt érkezésem a blogírásra, mivel este bementünk Valettába, Málta fővárosába egy rövid kis városnézésre. Hát, egy szóval: AMAZING! Gyönyörűen ki voltak világítva az épületek, a zidegenvezetőnk is nagyon szépen beszélt, nagyon tartalmas volt az idegenvezetése. Sokféle náció képviseltette magát, az 5. napig kibírtam, h leírjam ezt a szót, de most mégis megteszem: multikulti everwhere ... És az összekötő kapocs az angol nyelv. meg persze a sorsunk, hogy tanítunk mindannyian, ki itt, ki ott ... Meg persze az egész sziget is ezzel a szóval jellemezhető ... Ma pl. egy olyan buszon utaztam, ahol volt 5 fehér, 5 helybeli idős asszony, 5 teljesen afroamerikai, 5 indiai kinézetű, meg 5 sárga bőrű emberke ... Tehát, igen színes volt a társaság ...

Azért egy érdekes esetet láttunk, a szemétszállítást. Nem mondhatom, hogy óriási mértékű a tisztaság, főleg a mellékutcákban nem, kicsit büdi is van sok helyen, de a szemétszállítás igen meghökkentő volt ... Szóval, jön a szemétszállító kocsi a saját sávjában - persze a baloldaliban - lelassít pár kilométerre, két úriember - természetesen fekete - leugrik a kocsiról, futva közlekedve megragadja az út mellé letett fekete zacskókban elhelyezett szemetet, és mint a nyúl, visszaugrik a kocsira, miután elérte azt, és belezúdítja az őrlőbe a szemetet, aztán így tovább ... a kocsi nem lassít, megy vagy 4-5-tel vagy mit tudom én mennyivel ... hát, ha nem láttam volna a saját szememmel, tuti, hogy nem hiszem el ...

A tanítás továbbra is szupi, nagyon sok hasznos dolgot tanulunk, sok programot megismerünk, dolgozunk velük, kipróbáljuk őket, remélem, hogy fogom tudni használni őket a mindennapi tanításban. Meg persze szívesen osztom meg az általam megtanultakat az arra kíváncsiakkal ...

Ma délután elmentünk kicsit vidékre, egy Marsaxlokk nevezetű kicsinyke halászfaluba. Utaztunk vagy másfél órát, de megérte! Nagyon szép kikötőt láttunk, mellékelem a fotókat is. Utána még felderítettük a holnapi tetthelyünk helyszínét is ... természetesen egy futballstadiont ... Mily meglepő, ugye? Holnap kimegyünk egy Európa Liga-meccsre, a helyi Balzan FC játszik a Slovan Bratiislava-val. Kb. olyan lehet a színvonal, mint nálunk, de majd meglátjuk holnap.

...azaz országismeret.

Nagyon sokat tanulunk ezen a tanfolyamon. És nem csak új szavakat, kifejezéseket, módszertani ötleteket, bár ezek a gyűjteményeink is szépen gyarapodnak. De sok szó esik a helyi specialitásokról, sajátosságokról, aktualitásokról is. Sokat megtudunk arról, hogyan élnek manapság a németek, hogyan gondolkodnak, mi foglalkoztatja őket leginkább, milyen problémákkal küzdenek...

Mindez legalább olyan érdekes, mint a nyelvi sajátosságok, példának okáért a született németek közül is sokak számára szinte érthetetlen bajor dialektus, vagy az újra egyre inkább divatba jövő népviselet. És akkor még nem is említettem pl. a sörfőzés rejtelmeit, amiben már nagyon profinak érzem magam. Persze mindig gondosan le is kell ellenőrizni a minőséget. Nem is értem, hogy eddig miért is nem szerettem a sört... :-) Ma pl. a világ legrégibb kolostori sörfőzdéjében ittunk meg a hőségben egy nagy hűsítő korsóval. A kolostort a VII. században alapították és 1050 óta foglalkoznak sörfőzéssel - nem csoda, hogy ilyen magas szintre fejlesztették a tudásukat. Az ő specialitásuk a sötét sör, ellentétben a regensburgi Kneitinger céggel, mert ők meg csak világos sört készítenek a XVI. század óta.

És persze ott vannak a Wurstok, azaz kolbászok is, minden elképzelhető ízesítéssel. Regensburg helyi specialitása a kisebb fajta fehér kolbász. Fogyasztják a helyi utánozhatatlan édeskés mustárral, illetve káposztával is. Hmm, lecker... :-)

A legenda szerint Artúr király a csodaszép Cornwall területén,Tintagel várában fogant. A részletek persze már a homályba vesznek, de mindenképpen helye van benne némi mágiának, hiszen Uther Pendragon ennek köszönhetően nyerhette el Igerna királynő kegyeit egy éjszakára. Nem egyszerű félrelépésről van itt szó, a szépséges hölgy ugyanis ellenállt, hűséges lévén szeretett férjéhez, a herceghez. Igen ám, de a varázslat által egy éjre Uther magára öltötte Cornwall hercegének alakját - így nyerve el a királynő kegyeit.

 Akár így volt, akár nem, az biztos, hogy a táj szépsége páratlan és magával ragadó. Érdemes végigmászni a meredek lépcsőket, hogy a csúcsra felkapaszkodva kicsit megpihenjünk és végigtekintsünk Anglia kacskaringós partvonalán.

Reggel kis késéssel indult a nap, bár errefelé lehet, hogy a 13 perc az nem kis késés, hanem normális ... Azért beértem időben a "tett helyszínére". Nagyon szívélyesen fogadtak, regisztráció, névsorolvasás, csoportba osztás. Jómagam két másik magyarral kerültem egy csoportba, hozzánk jár még 2 német kollegina, pár lengyel, 1 szlovák, 1 olasz, összesen 14-en vagyunk, ebből vagy 10-en angoltanárok ... No, mondom magamban: Hát nem beszélek olyan választékosan, mintha ez lenne a szakom, de azért csak menni fog ... Ment is, semmi problémám nem volt a megértéssel, a kommunikációval se. A másik két magyar se angolos, kb. egy szinten lehetek velük. Ennyi legyen azonban elég a sirámokat illetően, hiszen a lényeg a lényeg: Ma megtanultunk weboldalt készíteni, a hétvégére pedig mindenkinek készítenie kell egy sajátot is ... Oktatónk egy spanyol úriember, aki - of course - az angol nyelv tanára, bejárta a fél világot, tanított Németországban, Lengyelországban, Angliában stb. . Szóval, igen kiművelt koponya, és persze ért is ahhoz, amit tanít, bár sose tanult informatikát, csak valahogy ráragadt az élete folyamán, de pl. hosszú évekig hangmérnök is volt és fellépett a zenekarával a Szigeten is ... Aztán tanítás után elmentünk fürcsizni megint, ezúttal kicsit továbbmentünk a busszal és egy majdnem homokos részen sikerült fürdenünk. Aztán hazafelé a Matyival megvacsiztunk, egy libanoni kebabosnál, akinek a kebabja a legjobb Máltán, legalábbis ez volt kiírva ... de tényleg jó volt, igaz, ha megtaposnátok se tudnám, hogy mit ettünk a húson és a rizsen kívül ... Holnap este bemegyünk a fővárosba Valettába, egy kis városnézésre.