Kedves Olvasó!
Ma érkeztem meg Milánóba, Lombardia központjába a kora reggeli repülő járattal. Igazából a nagyon korai felkeléstől eltekintve megérte már délelőtt megkezdeni a város és a szállásom környékének felfedezését, mert így holnap könnyedebben jutok el a tanfolyam helyszínére a Scuola Leonardo da Vinci iskolába.
Miután elrendezkedtem a diák szálláson, egy rövid délutáni szieszta és háromszori hideg vizes zuhanyozás után, mivel itt rekkenő a hőség, eljutottam a Duómohoz, Milánó történelmi központjához. A tér és a hatalmas gótikus katedrális lenyűgöző látvány volt, a dóm melletti Galleria Vittorio Emanuele bevásárló udvar eleganciája, a nagynevű divat diktátorok fényűző kirakatai emelték a látványt. Azt már látom, hogy Lombardia Olaszország fejlett ipari régiója, ugyanakkor kicsit hiányzik nekem a tipikus délies olasz temperamentum. Ahogy a metrón ültem, vagy a belvárosi utcákat jártam úgy éreztem, mintha Budapesten lennék. Nagyon hasonló hangulatú város Milánó. Még a nosztalgia villamosok is a mi fővárosunkra emlékeztetnek. Egyszer a nagy melegben egy kis időre megpihentem egy kis park szélén az árnyékban és arra lettem figyelmes, hogy sok japán turista fotózkodik egy szerény külsejű épülettel. Csodálkoztam is, hogy mi olyan látványos ezen az épületen, amikor megláttam a feliratot, Teatro di Scala. Hát ami azt illeti a mi Operaházunkat senki sem tévesztené össze akármelyik középülettel.... !