Rengeteg mesélni valóm van, merthogy Dublin egy nagyon érdekes város. Ma a suli szervezésében egy vezetett városnézésen vettem részt, minden szempontból izgalmas volt. Régebbi diákok meselték, hogy ez egy kb. három órás túra, és nagyon jó. Az utobbi teljesült is, nagyon jó fej volt a vezetőnk, érthetően, izgalmasan mesélt, és mindig a tűző napon tette ezt. Igen, Dublinban tűz a nap, évszázados meleg rekordok dőlnek meg, a fű kiszáradt a parkokban, és mindehez a mai napon elérte a hőmérséklet a 30 fokot. Rachel az egyik tanárunk szerint ma ünnepelni kell, még házit sem adott, John a másik tanárunk szerint egyenesen irány a tenger és, ha az első egy perc jeges sokkhatást túléltük, fürödjünk egy jót. Gondolom a délutáni vezetőnk is ezt tette, mert egyszer csak, kb egy óra után közölte velünk, hogy itt a túránk vége, igyunk egy sört és ugye mindenki visszatalál :)
Visszataláltunk és közben többen is megállapítottuk a gyalogosok és a lámpák furcsa lelkivilágát. Piros, sárga, zöld, az autókéhoz hasonló a gyalogosok lámpája, de, hogy mindek pazarolnak annyi anyagot és áramot? Ha valaki áll a piros lámpánál, tuti, hogy turista, aki nem régen érkezett. Pedig sípolnak, pittyegnek a gyalogos lámpák, de ez kicsit sem zavarja a helyieket, a legnagyobb nyugalommal mennek át bármilyen lámpánál az úttesten és ezt az autósok nagyon jól tolerálják.
A vezetőnk déli volt, mármint Dublin, vagyis Doblen, ahogy ők ejtik déli oldalán él. Budapesthez hasonlóan Dublint is kettéválasztja egy folyó, és, ha már az angolokkal 102 éve nem kötözködhetnek, hát megteszik egymással. A déliek szerint az északiak tanulatlanok, büdösek, lopnak, csalnak, hazudnak. Az északiak szerint a déliek meg sznobok, angol bérencek. Valami alapja azért lehet ennek a marakodásnak, turistaként ebből annyit lehet észlelni, hogy északon iszonyat sok a szemét az utcákon, rengeteg részeget, totál zokni embert lehet látni. Átmegy az ember a folyó felett, eltünik a szemét, az egész hangulat, utcakép megváltozik.
A suli nagyon-nagyon jó, az iskoláról, a csoportomról az órák menetéről fogok írni a követező posztomban.